Leírások

Labortáp 2.0

A tápegység megépítését az elhatározás előzi meg, és nyilván ekkor kell eldönteni mire, és milyen paraméterekkel akarunk tápegységet építeni. Ha ezt eldöntöttük, akkor a megfelelő kapcsolás kiválasztása, az alkatrészek beszerzése a következő lépés, majd a tényleges áramkör megépítése. Jelen esetben, a BSSelektronika oldalon közölt labortáp került dobozba.

Persze a táp működik doboz nélkül is, de a hosszútávú, biztonságos használatnak ez elengedhetetlen feltétele. Sok esetben szinte megoldhatatlan probléma megfelelő dobozt találni kapcsolásaink számára. Persze, ha nyitott szemmel járunk, szinte kínálják magukat a jobbnál jobb dobozok, csak fel kell ismerni a bennük rejlő lehetőséget. Így akadt meg a szemem egy valaha jobb sorsra érdemes, de mára már kiérdemesült szünetmentes táp dobozán. Mint a szobrász a kőben a szobrot, én is azonnal láttam lelki szemeimmel, a formás dobozkát, új szerepkörében díszelegni.

A beltartalom eltávolítása és az eredetileg műanyag előlap megfelelő kivágása után kezdődhetett a méricskélés, darabolás. Először a doboz belsejében rögzítettem a hálózati trafót és a táp paneljét (1. kép).

Minő véletlen, a hűtőborda a panelhez van rögzítve, így annak rögzítéséről nem kellett külön gondoskodni. Fontos a sorrend, mert a kezelőszervek fogják meghatározni az előlapon készítendő nyílások, furatok helyét.
A nyers előlap pontos méretre vágása, a szükséges furatok, kivágások elkészítése után minden előlapi szerelvényt a helyére próbáltam. Tanulva az asztalosoktól, kétszer mérni, egyszer vágni. Ugye, nem is hülyeség?

A továbbiakban először célszerű a kábelezést elvégezni, mert utólag ez már igen macerás lesz. A későbbi esetleges javításokat elősegítendő, amit lehet, szereljünk csúszósaruval, de vegyük figyelembe a 'csordogáló' amperek miatti vezeték keresztmetszet igényt. (2. kép)

A különálló vezetékeket feltétlenül kötegeljük össze, ezzel is biztonságosabbá téve a szerkezetet.

A nyers előlap sérülése is ilyenkor még javítható, és minden vezeték hossza pontos, végső méretéhez igazítható. Szerencsére az összes kezelőszerv hátulról, a doboz belseje felől szerelhető, így a az előlap munkálatai befejezhetők.(3, 4. kép)

A hálózati csatlakozó védőföldjét feltétlenül kössük össze a fém dobozzal, de az a földelés NEM köthető össze a táp test (-) pontjával, persze, csak ha nem tervezzük kiirtani szeretteinket, vagy önmagunkat. Mindazonáltal a hálózati rész, kapcsoló, stb. szerelésénél az életvédelmi előírásokat maximálisan tartsuk szem előtt!

Az előlap esztétikusabbá tehető, ha szalagcsiszolóval egy irányba 'felhúzzuk' és feliratozzuk, annak kivitelezése kinek-kinek a saját lehetőségeihez igazítható, (5. kép).

A feliratozás után, én itt a jó öreg ALFASET-tet vettem elő, de bármilyen korszerű, nyomtatásos eljárás szóba jöhet, majd egy-két réteg AKRYLÁN lakk csodákat tesz. (6. kép)

Alakul az előlap, már kezd valahogy kinézni, (6, 7, 8. kép) lassan minden kezelőszerv a helyére kerül....

A két zöld LED a trafó szekunder oldali biztosítékának kiégését jelzi, felváltva villogva. A piros LED, egyéb funkciója mellett, a bekapcsolt, üzemképes állapotot mutatja. A középső kapcsoló hivatott a kimeneti kapcsokat leválasztani, míg mindent be nem állítottunk, a tápegység használatakor. (9. kép)

A mérőműszerek bekötése.

Azért választottam ezeket a nem túl elegáns műszereket, mert nem akartam LCD-s műszerek kalibrálásával, és tápfeszültség igényeikkel foglalkozni. Az áruk egyébként megegyezett az LCD-s műszer árával. Ha pontos kimeneti paramétereket kell beállítani, úgy is pontosabb mérőműszert fogok alkalmazni.

A doboztető felrakása előtt még egy utolsó ellenőrzés, hiszen a technika ördöge nem alszik, és ha minden jó, akkor lezárhatjuk a dobozt. (10, 11. kép)

Már majdnem 'gyári' kivitel.

Persze, aki első készülékét kezdi most dobozolni, ne hagyja, hogy kisebb csalódások, sikertelenségek, esztétikai hibák kedvét szegjék. Gondoljunk arra, mindenkinek volt egy első munkája, és azt hiszem, keveseknek adatik meg, hogy már az is tökéletes legyen. Mindenből tanulhatunk, bár okos ember más kárán tanul. Hasonló elven sok készüléket 'kipofásíthatunk', de sajnos, a gyári technológiák mindíg egy lépéssel előttünk járnak. Persze, ha valakinek komplett gépműhely áll a háta mögött, az könnyebb helyzetben van.

Mindenkinek jó barkácsolást! A munkák során a testi épségünket óvjuk, a gépek, szerszámok használatánál minden óvintézkedést tegyünk meg. Védőkesztyűt védőszemüveget is használjunk, és ne feledjük, jobb a szemüveg, mint az üvegszem!

A kapcsolás elkészítésekor fokozottan ügyelni kell a hálózati feszültség miatt az érintésvédelmi szabályok betartására!
Az írást küldte: Horváth Sándor

Legújabb írás:

Rádiós1 MHz-es szinusz kimenetű RF végfokozat Pout= 150 Wrms
2021. február 08. 13:37

További cikkek

2009. március 02. 08:23
2005. május 27. 17:35
2011. április 03. 11:39
2008. szeptember 27. 18:18
2010. január 14. 11:24
2011. január 25. 07:26
2009. március 02. 08:24
2009. december 08. 19:59
2007. július 04. 16:20
2009. február 01. 14:22
2005. május 27. 09:10
2007. szeptember 22. 15:51
2009. december 30. 09:41
2009. január 16. 07:13
2009. március 02. 08:22
2011. augusztus 03. 08:13

Vélemények

Legfrissebb hozzászólások

DigitálisVillanypásztor 2.
2024. február 23. 10:13:24
DigitálisVillanypásztor 2.
2024. február 22. 10:44:46
DigitálisVillanypásztor 2.
2024. február 02. 17:52:07
KalkulátorKondenzátor - kód konvertálás
2024. február 01. 12:33:41
TápegységekKettős tápegység tranzisztorokkal
2024. január 31. 17:58:07

Írd meg a véleményed a cikkel kapcsolatban!

www.bsselektronika.hu/old/index.php?w=PxviRSyyQ3