A létező legegyszerűbb kapcsolás URH FM vételére. Nem véletlen mondták már sokan, hogy ez egy FM detektoros rádiónak is elmenne. Mindössze pár alkatrészre lesz szükségünk, azokra sem igen érzékeny ez az egyszerű kapcsolás. Ami a vevő érzékenységét illeti, ne várjunk tőle egy világvevőt! A helyi nagyteljesítményű adókat szépen veszi, de a messzebb lévő adókat már nem igazán szereti befogni! (ezen viszont sokat segít a tv-khez kapható földi antenna beépített RF erősítővel)

A táp:
Egyoldalas egyenirányítás, passzív RC szűrés. Még egy ellenállás és utána a HF csatoló kondi, majd 2 db RFC fojtó induktivitás. Fűtés egyik lába a testen. Ennél egyszerűbb tápot, ami mindent tartalmaz nehéz megalkotni.

A vevő:
FIGYELEM! mielőtt belekezdenénk a rádiófrekvenciás (RF) rész építésébe, figyeljünk arra, hogy itt nagy frekvenciák mászkálnak! Minden vezetéket csináljunk olyan rövidre, amilyen rövidre csak lehet, mert ha nem, jelentős RF veszteséget okoz!

Mint látjuk, egyetlen triódán alapul az egész. Működési elve a következő: A trióda rácsa és az anódja közé kapcsolt LC rezgőkör egy oszcillátort alkot, aminek a frekvenciáját a beérkező frekvencia modulált jel a moduláció ütemével egyenes arányba félrehangol. Ez a félrehangolás gyenge amplitúdóváltozást hoz létre az áramkörbe amiről az induktivitások leválasztják a nagyfrekvenciás jelet és a 47nF-os kondenzátoron keresztül a hangfrekvenciás jel továbbjut. A rács és a katód közötti (jelen esetben 60pF-os) trimmerkondenzátor a finomhangolásért felelős.

A tekercsek adatai:
Fontos, hogy légmagos mindkét tekercs és az antennatekercs pár milliméterrel az oszcillátortekercs felett helyezkedik el.

Oszcillátortekercs:
1,2 cm átmérő, 3 cm tekercshossz, 4,5 menet 2 mm-s rézdrótból. Finomhangolása a tekercs összenyomásával/széthúzásával történik, a 3 cm-s hossz ezért csak körülbelüli érték, bár nekem így működik.

Antennatekercs:
0,5 cm átmérő, 1 cm tekercshossz, 2,5 menet 0,75 mm-s rézdrótból. Erre nem igazán érzékeny a szerkezet (én mindenféle antenna nélkül hallgatom esténként rajta a Petőfi rádiót, bár itt Budapesten 10 km-ről nyomják 77kW-al)

Egyéb hasznos dolgok:
Ha rosszul veszi az adást, állítgassad külön a rács-katód közötti trimmerkondit.Ha nem hajlandó semmilyen adást venni, építsd be a szerkezeted egy árnyékolt dobozba, egy RF csatlakozón beviszed az RF jelet, (na meg a többit) ettől sokat javulhat. A forgókondenzátor és a trimmerkondenzátor kivezetését úgy oldd megy, hogy el legyen szigetelve a testedtől amikor megfogod!

Alkatrészek:
(Mivel a kapcsoláson majdhogynem csak tájékoztató jellegűek)

Táp trafó:
Hálózati feszültségből csináljon megfelelő fűtő és anódfeszültséget. A kapcsolás elmegy már 45 volt anódfeszültséggel is, de 100 volt körül van az ideális. 600 volt felett pedig kipurcan a trióda :(

Egyenirányító:
Szinte bármi jó ide, az 1n4007-et csak az 5 forintos áráért írtam ide. De viszont el kell viselnie a feszültséget ami átfolyik rajta! Én elektroncsövet raktam ide be.

Pufferkondik:
a 22μF már elég neki, ne menjünk nagyon alá, mert brummos lesz! Feszültséget bírja! (nálam ez egy 50+50μF-os bontott MM kondi)

Ellenállások:
1) a két pufferkondi közötti ellenállás jelenleg 15k ohmos, ez már elég szűrést biztosít a brumm ellen is, de 5-33k-ig mehet bele.

2) a második pufferkondi után lévő (a rajzon 22k ohmos) ellenállás a további feszültségcsökkenésért felelős, meg a hangfrekvenciát elválasztja a második pufferkonditól, ami elnyelné azt! ne vegyük ezért túl kicsire, de túl nagyra sem, mivel az 1 számú ellenállással együtt szabályozzák a trióda anódfeszültségét. ideális érték: 10-50k ohm, de figyeljünk az ellenállásokon eső feszültségre, a teljesítményükre és a trafó szekunder oldali feszültségére így együttesen.

3) A trióda rácsát és az oszcillátort összekötő ellenállás. Ez arra szolgál, hogy ne direktbe kapja a rács az anód feszültségét - mert ugye azon a tekercsen nem sok esik - hanem lecsökkentve. Ideális érték: 1-10M ohm. 0.25w bőven elég.

Kondezátorok:
A pufferelkókat feljebb leírtam.
1) A trióda rácsát és az oszcillátort összekötő kondenzátor ( 3. ellenállással párhuzamosan. Ez azt a célt szolgálja, hogy leválassza az egyenfeszültségtől a rácsot, de mivel az ellenálláson a nagyfrekvenciás jel elveszne szinte, ez a kondenzátor továbbítja a rács felé. Értéke 10 és 100pF között legyen. Bármilyen kerámiakondi jó erre.

2) Hangfrekvenciás leválasztókondi: ezen csak a HF jut át, ez viszi tovább a hangjelet. Értéke: 10nF és 1μF között legyen valahol, de itt figyelnünk kell az átvitt frekvenciára és az azt fogadó eszköz bemeneti impedanciájára is!

3) Forgókondi: a fenti tekercs adatokkal 2x 0-30pF, közös tengellyel, ha nincs ilyenünk, jó az 1x 15pF is, ebben az esetbe a közepének a földelését elhagyjuk.

4) Trimmerkondi a trióda rácsa és katódja között: További frekvenciaszűréseket, vágásokat végez. Jó ha legalább van 50pF, de ezt akár el is hagyhatjuk, bár az sokat ront a vételen!

Induktivitások:
Együtt legalább legyen 20μH, mert ha nem, gerjedni fog! (RF-en) Ne legyen nagy belső ellenállása.

Elektroncső:
Ez a lelke ugyan az egésznek de erre sem érzékeny. Én egy EC90-est használok, ami ugyanaz, mint az ECC82 egyik fele. Ha ECC82-t használunk, akkor azt felhasználhatjuk HF, RF erősítésre vagy akár egyszerre a kettőre, de még akár egyenirányításra is. Egyébként akármilyen VHF-et bíró triódával megy (pl ECC81, ECC85, EC92, stb)

Állomás keresése: ez egy igazán érdekes feladat, állítgatnod kell a két kondit. Érdemes először a katód-rács közöttivel kezdeni, utána végigjárni a másikkal. Elég kicsi az a rész, ahol majd betalál egy rádióállomást, azaz hozzáérsz és már arrébb megy.

Mindenkinek sok sikert, hozzá, egyszerű, de nagy élményt nyújt.

Végül néhány kép: