A kapcsolás a házi vízművek védelmét valósítja meg. Minden fajta géphez használható, melynek teljesítménye nem haladja meg az 1500 W-ot.

Miért is van szükség erre?
Először is át kell tekinteni miből áll egy ilyen szivattyú rendszer. Lentről felfelé haladva, a kútban van egy lábszelep amely a csővel csatlakozik a szivattyú bemeneti részéhez. A gép maga áll egy aszinkron motorból egy nyomáskapcsolóból és egy víztartályból. Működéskor a motor addig üzemel amíg a tartályban a nyomás eléri a beállított értéket. Ha az megtörténik a nyomáskapcsoló kikapcsolja a motort. Ha megnyitjuk valamelyik csapot akkor a nyomás csökkenni fog a tartályban, és egy bizonyos értéknél a motor újra elindul. Tehát ez egy szabályozási kör, ami tökéletesen működik, viszont egy órási hiba ellen nincs védve.

Első indításkor a "szívó" csövet ami a kútba megy, fel kell tölteni vízzel, hogy ne legyen benne levegő. A lábszelepre azért van szükség, hogy a víz a csőben maradjon és ne menjen bele a kútba. Ezek a szelepek többnyire membránosak (fém vagy műanyag), és nyugodt szívvel mondhatom, hogy a rendszer gyenge pontjai. Alapvetően rossz minőségűek, és hosszú ideig nem bírják a környezet megpróbáltatásait.

Mi történik, ha tönkremegy? Akkor a "szívó" csőből elfolyik a víz és a motor levegőt szív, ráadásul folyamatosan, mert nyomás nem éri el a kellő értéket. Viszont ezek a gépek, úgy vannak tervezve, hogy üresjáratban a benne lévő műanyag rotorok rövid idő alatt leolvadnak. Így nem csak egy 3-4 eFt-os lábszelepet kell vennünk, hanem vihetjük javíttatni a szivattyút ami biztosan többe kerül majd, ráadásul szét kell szerelni az egész rendszert. Lehet hozzájuk védelmet kapni, értesüléseim szerint kb. 70 eFt körül van.

Így hát terveztem egy védőáramkört, melynek előállítási költsége kb 2-3 eFt. A kapcsolás az öreg "virágcserép őr" elvén működik. Tehát a folyamatosan ellenőrzi, hogy van-e víz a "szívó" csőben. Méghozzá a víz alacsony elektromos ellenállását kihasználva. Ha lábszelep hiba miatt a víz elfolyik, az áramkör kb 3 másodperc késleltetés után lekapcsolja a szivattyút a hálózatról. (A késleltetés az esetleges buborékok miatt szükséges.)

Működése röviden: A potméterrel az érzékenységet lehet állítani. (nálam 10 kohm). Ha nincs víz a rendszerben BC182-es tranzisztor nyitva van, BD139-es tranzisztor pedig zárva, illetve a relék elengedett állapotban. Tehát a motor nem kap hálózati feszültséget. Ha a szonda vízbe merül BC182-es tranzisztor lezár és a BD139 kinyit, relék behúznak. A motor kap feszültséget. Ez az üzemszerű állapot. A 3,3 V-os zéner a víz küszöbértéke miatt szükséges, Így a szondán 3,3+0,7=4V van. A két zöld LED helyett lehet ugyanúgy 3,3V-os zénert használni, nálam nem volt itthon ezért ezeket használtam, amúgy a BD139 tranzisztor lezárását biztosítják. A C jelű 1000 μF-os kondenzátor feladata a késleltetés. A relék 12 V 270 ohm ellenállásúak, és 250 V 10 A kapcsolására alkalmasak. Az üzembiztosság miatt használtam kettőt. A 2,2 nF-os kondenzátorok a kikapcsoláskor létrejövő tranziensektől védik a reléket (ívhúzás). A két LED (piros, zöld) jelzi a hibát illetve az üzemszerű állapotot. A 12 V-os transzformátor 120 mA leadására képes.

Az áramkör egy Casio óra műanyagdobozában kapott helyet.

A szondát egy T csőbe belerakott csavar szolgáltatja. (A csavar mélységének el kell érnie a cső felét)

Szükséges a légmentesítés, ezért egy fém zárókupak lett átfúrva, majd belehegesztve a csavar. A szonda "meleg" pozitív része a csavarra van rácsavarozva, a negatív "hideg" a "szívó" cső valamelyik fém részéhez.
Az áramkör két hónapja éjjel nappal folyamatosan és hibátlanul működik.

Figyelem a kapcsolás 230 V hálózati feszültséggel üzemel, ezért megkérek mindenkit, hogy ennek megfelelően járjon el az építésnél!!