A rajzon látható áramkör adatai:
Max. kimenő teljesítmény: 290W
Kimenő feszültség: 48V
Kimeneti feszültség függése a hálózati feszültségtől: ±1%
Kimeneti feszültség terhelésfüggése: ±5%
Hatásfok: jobb mint 85%
Zavarfeszültség:100mV csúcstól csúcsig
Terhelés nélküli fogyasztás: 1.4W


A rajzon egy viszonylag könnyen megépíthető un. offline kapcsolóüzemű tápegység látható. A tápegység lelke a TOP250 IC, de ehelyett a 242-es típustól a 250-ig a szükséges teljesítménynek megfelelően tetszőlegesen dönthetjük el hogy melyiket használjuk, ugyanis az IC-k láb kompatibilisek (ez csak az Y tokozásra igaz).

Áttervezéshez segítség: A tápegységet át lehet alakítani más kimenő feszültségekhez is, ennek a menete a következő: a kimenő feszültséget a zéner lánc feszültségének összege adja, ezért ezek értékének a változtatásával lehet a kimenő feszültséget állítani. Az áramkör kimenő feszültsége nem a menetszámtól függ, a menetszámokat úgy kell kiszámolni, hogy a menetaránykból a szekunderről a primerre tükrözött feszültség 135V környékén legyen (lsd. Képletek). Ha ?egzotikus? feszültségekre van szükségünk, lehet sorba is kapcsolni a zénereket. Az IC kapcsoló frekvenciáját is megválaszthatjuk, a rajzon szereplő beállítással 132kHz-en kapcsolgat, de ha az F lábat nem földre hanem a C lábhoz kötjük, akkor a frekvencia csak 66kHz lesz.

Építési tanácsok: A tápegység különösebb műszerezettség nélkül megépíthető, de nagyon sok odafigyelést igényel. Ha nem a rajzon megadott adatokkal szeretnénk üzemeltetni a tápot, akkor a számolással kezdjük mindig, és ilyenkor nagyon fontos hogy ne számoljunk el semmit, mert ez az egész áramkör működését befolyásolja. Az első fontos pont a nyáktervezés: a tápegység magas frekvencián (132kHz) kapcsolgat, ezért a kapcsoló FET source körétől függetlenül kell a segédtekercs földpontját vezetni, természetesen nem galvanikusan függetlenül, elegendő ha külön ágban térnek vissza a földponthoz, így elkerülhetőek a különböző működési zavarok. Nagyon fontos, hogy a tápegység kimeneti földpontja, nem azonos a bemeneti földponttal. A kimenet leválasztását a transzformátor végzi, de a C2 jelű kondenzátor közös a bemeneti és a kimeneti rész között, ez nagyon fontos, hogy Y1-es kondenzátor legyen, mert ez rendelkezik megfelelő biztonsággal. A transzformátor tekercseinél a rajzon meg van adva, hogy melyik tekercs kezdetet hova kell kötni, ez fontos, mert ha felcseréljük, akkor nem működik, illetve a védődióda sérülhet. A kimeneti kondenzátorok esetében nem szerencsés, ha 1db nagyobb kapacitásút használunk, inkább több kondenzátorból állítsuk össze, hogy minél kisebb impedanciájú úton vezessük el a kimeneti zavarfeszültséget. Nagyon ügyelni kell az áramkör árnyékolására, lehetőleg fém dobozban helyezzük el, mert ha nem, akkor biztosak lehetünk benne, hogy 3méteres körzetben nem tudunk rádiót hallgatni, olyan nagy zavart bocsáthat ki, főleg helytelen nyáktervezés esetén, a zavarkibocsátás mértéke némileg csökkenthető, ha az IC-t nem 132kHz-en, hanem 66kHz-en üzemeltetjük (F láb nem földön hanem C lábhoz kötve), de akkor nagyobb trafót és menetszámokat kell használnunk. Az IC melegedése nem kezelhetetlen, de egy jól méretezett hűtőborda szükséges rá. A transzformátor csak és kizárólag ferrit mag lehet, a legjobb, ha EI vagy EE magot használunk. Oda kell arra is figyelni, hogy a trafó megfelelő anyagú legyen, hogy ne szaturáljon be a kapcsoló frekvencián, tehát legalább 200kHz-ig működőképes legyen. Az alacsony menetszámok miatt észben kell tartani, hogy már egy negyed fordulattal nagyobb menetszám is jelentős eltérést okoz ha pl. középleágazásos szekunder részt csinálunk. Fontos még hogy nagyon szorosan tekercseljünk, és a trafó két felét szorosan illesszük, mert a laza tekercseléstől hangos lehet a trafó, illetve a nem jól illesztett trafó felek miatt jelentősen nő az amúgy sem kicsi zavar sugárzása.

Ha mégsem működne: Első körben ellenőrizni kell a nyák helyességét, forrasztások, huzalozások rendben vannak e. Ha minden jó, mérjünk rá a bemeneti puffer kondenzátorra, itt kb. 300-310V egyenfeszültséget kell mérnünk. Ha ez megvan, akkor jöhet a tényleges hibafelderítés: általában két probléma merül fel, ha a nyák és az alkatrészek megfelelőek: ha nincs semmi működésre utaló jel (kimenő feszültség, kattogás a trafóból), akkor vagy elszámoltuk a menetszámot, vagy fordítva kötöttük be valamelyik tekercsét a trafónak. A következő hibajelenség az, ha a trafó kattog, de nem indul el a tápegység, ilyenkor vagy nem vittük külön a földvezetékét a source körnek, vagy ismét fordított polaritással van bekötve a tekercs. A trafó esetében általában az a célravezető ha a kis menetszámú kiegészítő tekercselés kivezetéseit cseréljük fel. Ha ezen hibák valamelyikét követtük el, érdemes megvizsgálni az optocsatolót és a D1; D5 diódákat, hogy épségben vannak e. A kimeneti feszültség hibája általában vagy az optocsatoló nem megfelelő árama miatt léphet fel, vagy leggyakrabban a zéner pontatlansága miatt, de előfordulhat az is, hogy a menetszámokat annyira elszámoltuk, hogy nem képes stabilan tartani a feszültséget az IC.

Trafó adatok:
E55 méretű ferrit mag
Primer menetszám: 11
Szekunder menetszám: 4
Kiegészítő tekercs menetszám: 2


A primer menetszámot meg lehet duplázni, ha nem vagyunk biztosak benne hogy az anyagi minősége megfelelő e a trafónknak, vagy túlzottan melegszik, de akkor a többi menetszámot is utána kell igazítani.

Az átalakításhoz szükséges képletek: Lásd a másik kapcsolóüzemű tápnál.

Az építéshez sok sikert kívánok, további kérdésekre e-mailben készséggel válaszolok.